A virágzási szakasz2024.05.08.27 megtekintés
Mik a sikeres virágoztatás és termésérlelés fortélyai? Milyen nehézségek merülhetnek fel? Ebben a cikkben nagy eséllyel választ kapsz!
A növények virágzási szakaszának pontos megértése elengedhetetlen a sikeres termesztéshez. A termesztőknek figyelemmel kell lenniük a növények igényeire és a környezeti tényezőkre annak érdekében, hogy a lehető legeredményesebb lehessen a szüret.
A növények virágzása kritikus időszak a termesztés során, mivel ez határozza meg a végtermék minőségét és mennyiségét. A virágzási szakasz két fő részre osztható: a virágképződésre és a termésérésre.
- Virágképződés: Ez a szakasz akkor kezdődik, amikor a növények megkapják a megfelelő fény-és sötétciklust, ami általában beltéri körülmények között 12 óra megvilágítás és 12 óra sötétség. A virágképződés első hetében a növények gyors növekedésnek indulnak, amit a virágzás indulásakor fellépő nyúlásnak is nevezhetünk. Ebben az időszakban kezdenek megjelenni a virágok előjelei.
- Termésérés: A virágok kifejlődése után a növények a termésérés szakaszába lépnek. Ebben az időszakban a növények a termésérésre és a virágzat fejlesztésére koncentrálnak. A termésérés ideje alatt a gyümölcsök elnyerik a végső méretüket és kialakulnak a fajtára jellemző ízanyagok és illatanyagok.
A beltéri és a kültéri körülmények szétválasztása:
- Beltéri körülmények között a termesztő teljes kontrollt gyakorolhat a fény, a hőmérséklet, páratartalom és tápanyagok felett, ami lehetővé teszi a virágzás pontos szabályozását.
- Kültéri körülmények között a növények a természetes évszakokhoz igazodnak, és a virágzás kezdete általában a nyár vége felé esik, amikor a napsütéses órák száma csökkenni kezd.
Optimális környezeti tényezők virágzás során:
A növények virágzási szakaszában az optimális környezeti feltételek hozzájárulnak a nagyobb hozamhoz és a minőségi termés kialakulásához. A következőkben részletezzük az optimális hőmérsékleti és páratartalmi tartományokat:
Hőmérséklet:
- Nappal: A nappali hőmérséklet optimális tartománya 20-26 °C között van. Ebben a hőmérsékleti sávban a fotoszintézis hatékonyan működik és a növények megfelelően fejlődnek.
- Éjszaka: Az éjszakai hőmérsékletet érdemes 16 és 20 °C között tartani. Ez segít megőrizni a növények egészségét és elkerülni a stresszt.
Páratartalom:
- Virágzás kezdetén: A virágzás kezdetén az 50%-os páratartalom segíti a virágok kialakulását.
- Virágzás közepén: A virágzás közepén csökkentsd a páratartalmat 40-45%-ra. Ez csökkenti a penész és más gombás fertőzések kialakulásának esélyét.
- Virágzás végén: A virágzás végén tovább csökkentheted a páratartalmat 30-40%-ra. Ez elősegíti a rügyek sűrűségét és a jobb hozamot.
Fontos, hogy figyelj a növényeidre és szükség esetén finomhangold a környezeti tényezőket. Minden növény más, az optimális környezet változhat a fajtától és a genetikától függően.
Tápanyagfelvétel változásai a virágzás során:
A növények a virágzás során különleges tápanyagigényekkel rendelkeznek, amelyek elengedhetetlenek a szép és megfelelő nagyságú virágzat kifejlesztéséhez. A virágzás alatt a növényeknek csökken a nitrogénszükségletük, de növekszik a foszfor és a káliumigényük. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a tápanyagokat, amelyeknek a legfontosabb szerepük van a virágzás során:
- Foszfor (P): Létfontosságú az energiaátvitelhez és a virágok kialakulásához. A foszfor segít a gyökerek, a virágok és a gyümölcsök fejlődésében, valamint szerepet játszik a növényben lezajló általános sejtsztódás folyamataiban.
- Kálium (K): Fontos a sejtfunkciók és a vízszabályozás szempontjából. A kálium segít a fotoszintézisben, a tápanyagok szállításában és a növényi stressz elleni védekezésben.
- Kálcium (Ca): Szükséges a sejtfalak fejlődéséhez és a növényi szövetek növekedéséhez.
- Magnézium (Mg): Kulcsfontosságú a klorofill szintézishez, így a fotoszintézishez.
- Kén (S): Szükséges a fehérjék, aminosavak, enzimek és vitaminok előállításához, valamint a növényi betegségekkel szembeni védelemhez.
- Ezeken kívül a növényeknek szükségük van mikrotápanyagokra is, mint például a vas (Fe), amely szintén a fotoszintézist segíti, illetve a mangán (Mn), a klór (Cl), a cink (Zn), a réz (Cu), a bór (B), a molibdén (Mo). Ezek a mikrotápanyagok kisebb mennyiségben szükségesek, de mégis nagyon fontos szerepet játszanak a növény egészséges fejlődésében. A tápanyagok megfelelő egyensúlyának fenntartása és a növény igényeinek megfelelő kiszolgálása elengedhetetlen a sikeres virágzás és a minőségi termés eléréséhez.
A penész, mint minden várakozásunk aláásója
A penészproblémák csökkentésére a termesztőknek több lépést is meg kell tenniük, különösen a beltéri körülmények között. Íme néhány javaslat:
- Megfelelő páratartalom fenntartása
A penész kialakulásának megelőzése érdekében érdemes 40-50%-ban maximalizálni a páratartalmat a termesztőterületen virágzás során. Amennyiben ez nem lehetséges, mert eleve magas a páratartalom, úgy szükséges lehet beszerezni egy páramentesítőt. Páramentesítő - Rendszeres ellenőrzés és tesztelés
A penész korai felismerése érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a növényeket. Különös figyelmet fordítsunk a virágzat belső felére. - A mozgatott levegő fontossága szemben az álló levegővel
A belső keringető oszcilláló ventilátorok segítenek a levegő folyamatos áramlásának fenntartásában, csökkentve a penészspórák megtelepedésének esélyét. A légtechnikával kapcsolatos alapvető tudnivalókat előző cikkünkben részleteztük. - Tisztaság fenntartása
A termsztőhelyiség tisztán tartása fontos lépés a penész megtelepedési esélyeinek csökkentésében, beleértve a cserép és a padló rendszeres tisztítását, valamint a levegő beáramlási pontjának folyamatos fertőtlenítését - ezeket a területeket mindig hagyjuk szabadon amiatt, hogy ne akadályozzuk a levegőáramlást.
Milyen hibákat követnek el a leggyakrabban a kertészek a virágzási szakasz során beltéren és kültéren?
- Beltéren:
- Túl sok tápanyag
A növények virágzás során magasabb mennyiségű tápanyagot is hasznosítani tudnak anélkül, hogy ez a túltápozás tüneteit okozná, azonban fontos, hogy az EC szintjét az adott gyáró tápanyagadagolási táblázata alapján állítsuk be. - Nem megfelelő PH szint
A stabil ph szint tartása létfontosságú a tápanyagok megfelelő felszívódása szempontjából: a talaj optimális ph szintje 6.0 és 7.0 között van. - Nem megfelelő összetételű tápanyag
A virágzás során a növények nitrogénigénye (N) csökken, így a tápanyagok arányát ennek megfelelően kell módosítani. - Helytelen világítás
A virágzási szakaszban vörös spektrumú(2000K) fénnyel világítjuk a növényeket, mert ez a hullámhossz felel meg a nyár végi fényspektrumnak, ez pedig garantálja a hatékony virágzást. A megvilágított órák számának beállítása kulcsfontosságú a virágzás szempontjából, a virágzási szakasz beindításához és fenntartásához 12 óra sötétséget biztosítunk a növényeknek. - A hím növények a nőivarú növények között maradnak
Amennyiben nem a magképzés a cél, illetve kifejezetten virágokat akarunk fejleszteni magok nélkül, úgy minél előbb ki kell szűrni a hím ivarú egyedeket kétlaki növények virágoztatása esetén. Előfordulhat, hogy stressz hatására (leginkább akkor, amikor fény éri a növényt a sötét szakaszban) a kétlaki növényen is kialakul pollentok és kehely is, ekkor a növény hermafrodita és képessé válik az önbeporzásra. Ilyenkor folymatosan monitorozzunk a növényeinket és azonnal csípjük le a hím elővirágzatot. Ezen növények elkülönítése szintén megoldást jelenthet. - Penész jelenik meg a virágokon vagy a termésen
A magas páratartalom és a rossz szellőzés a penész kialakulásához vezethet, ezért fontos a levegő minőségének és páratartalmának a szabályozása. A penészprobléma kezeléséről a továbbiakban részletesen ki fogunk térni - Szag áramlik ki a sátorból
Öntözésnél, vagy egyszerűen a növény életfolyamatai következtében kellemetlen szagok áramolhatnak a sátorból az élettérbe. Ezt a problémát a légtechnika megfelelő kialakításával tudjuk orvosolni. A kiszívó ventilátorhoz csatlakoztatható szénfilter megszűri a kiáramló levegőt. Előfordulhat azonban, hogy az erősebb terpéneket a szénszűrő képtelen teljesen kiszűrni, ilyenkor a légtechnikába illeszthető szagsemlegesítők jó megoldást jelentenek.(Ona légtechnikai elem)
- Kültéren:
- Rossz talajminőség
A megfelelő talaj vagy termesztőközeg kiválasztása elengedhetetlen a növények egészséges fejlődéséhez. A kötött, vagyis a rossz víz-oxigénháztartású talajban a növény nehezebben fejlődik (pl agyagos talaj). Amennyiben ilyen területen szeretnénk kimagasló eredményeket elérni, úgy érdemes lehet egy előre kiásott gödörbe javított összetételű földkeveréket rakni. Edényeket kültéren is használhatunk, amelyeket készen kapható földkeverékkel töltünk meg, de ilyenkor ügyelni kell a megfelelő mennyiségű öntözővíz biztosításáról. - Öntözési hibák
A szabadföldi termesztés során ritkán fordul elő, hogy a növény a föld legmélyére nyúló gyökerei sem találnak nedvességet, de szélsőséges körülmények között előfordulhat. Az viszont általánosan elmondaható, hogy a növények kültéren is meghálálják a rendszeres öntözést. Érdemes figyelni, hogy ilyenkor se öntözzük túl, és bár akkora kárt nem tudunk okozni szabadföldön, mint egy túlöntözött cserép esetén, a folyamatosan vízben tocsogó növény nem fog ideális mennyiségű és minőségű termést hozni. - Rossz tervezés
A kültéri termesztés során számos tényezőt szem előtt kell tartani. Ügyeljünk arra, hogy a növényeink kellő mennyiségű napfényt kapjanak, a sikeres terméséréshez minimum 3-4 órányi közvetlen napfény szükséges. A félárnyékos, hűvös, esetleg túl gazos környezet egyaránt csökkentheti a termés végső mennyiségét. Ha a levegő nem jár kellőképpen a növényeink között, hajlamosabbá válnak a betegségekre és a kártevőknek való kitettség is sokkal magasabb fokú ilyenkor. Kiültetés előtt mindig vizsgáljuk meg a helyszínt legalább ezen pontok mentén és járjuk körbe az adott növény genetikáját is, ugyanis a különböző növények eltérő környezetben tudják kihozni magukból a maximumot. Adjuk meg a lehetőségeink szerinti legtöbbet a növényünknek. - Megfelelő magok kiválasztása
Az előző pontban kitértünk a növény genetikájának fontosságára. Léteznek kifejezetten kültéren is kimagasló eredményekre képes genetikák, érdemes ezek közül választani - főleg kezdőként. Ezek a növények kevésbé hajlamosak a betegségekre, jellemzően magasabbra nőnek és legkésőbb október közepéig beérnek. - A növények előnevelése kiültetés előtt
Kültéri növénynevelés során a növény jelentősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Egy csíranövényt egy kiadósabb eső is képes elmosni, egy apró palántát elnyomhatnak a környezetében levő növények, egy kisebb állat is kárt tehet benne, stb. A sikeres kültéri termesztés alapja a megfelelően előnevelt palánta. Nemcsak megkönnyíti a kertész (és a növény) dolgát egy kellő nagyságú gyökérzónával és szármérettel, kiterjedt levélzettel rendelkező palánta kiültetése, de a fejlődés gyorsaságát is garantálhatjuk ezzel.
További cikkeink
Tovább2024.02.08.
Magas a páratartalom és a hőmérséklet a sátorban? A megfelelő légtechnika a kulcs!
Tovább
2024.02.08.
